Sziasztok!
Már sok témát kihagytam a kihívásból, de most újra felveszem a fonalat. Elsőre le is szögezném, hogy nem vagyok olyan lány, aki esténként azt tervezgeti, hogy hol, és mikor, milyen ruhában fog férjhez menni, és még azt sem találtam ki előre bármíly furcsa, hogy fogják hívni a gyerekeimet. Valahonnan mégis körvonalazódott két fajta ötlet:
Mint azt tudni illik, (és mint az gondolom elég sok bloggerre jellemző) rengeteget olvasok. Természetesen Cassandra Clare kötetek is megfordultak a kezemben, és az egyik ilyen olvasása közben született az ötlet, hogy a hagyományostól kicsit eltérő, árnyvadász esküvőre hajazó menyegzőt szeretnék. Igazából csak egy dolog az, amit szeretnék én is átvenni...
Nem, nem rúnacserével, mint az igazi megszállott kockák, én csak pár
fogalmam sincs arról, hogy ez mikor fogant meg bennem, mint azt már említettem, sosem tervezgettem előre az esküvőmet.
A másik változat szerint ismét kis felhajtással rendeznék egy esküvőt. Nem vagyok a giccs híve, így valami kisebb, visszafogottabb helyen kerítenék rá sort, akár sportcipőben. A ceremónia véletlenül sem lenne húsz percnél hosszabb, a lagzi/buli utána viszont annál nagyobbá nőné ki magát. Természetesen valami kölcsön, valami régi, valami kék és még sok valami ott függene rajtam, hiszen ha már nem arany ruhában megyek férjhez, ezeket a földi hagyományokat tiszteljük.
Természetesen lehetséges, hogy, ha eljön az ideje, teljesen más meglátásaim lesznek, és mindenképpen nagy esküvőt rendezek majd. Igazából viszont úgy gondolom, egyáltalán nem számít az esküvő pompája, és az sem, hányadik Bach szimfónia szól majd a vacsora alatt, hiszen az egész esemény lényege, hogy két fiatal/nem fiatal összeköti elkövetkező életét. Így, ebből a szögből nézve nem számít semmi más.
összecsapott bejegyzés lvl 2000
Lizzy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése