2015. április 11., szombat

Könyvajánló - Leiner Laura: Hullócsillag

Sziasztok!

Ma - egyéb ötlet híján - egy könyvajánlót hoztam nektek. (Nevezhetjük értékelésnek is...) Ahogyan láttam pár helyen, Lauráról és a könyveiről eléggé megosztottak a bloggerek véleményei. Abban szerintem megegyezhetünk, hogy távolról sem ő a világ legjobb írója, ő valahol az alsó középosztály - középosztály környékén helyezkedik el, de ez így a jó. Úgy gondolom, hogy sokan ok nélkül teljesen lenézik, annak ellenére, hogy rengeteg gyerekkel szerettette meg az olvasást, a stílusa pedig könnyed, és olvastatja magát. Egyszóval ideális az ifjúsági kategóriába, hétköznapi emberekről szóló történeteibe könnyű beleképzelnie magát az olvasónak. Csapjunk is bele:

***

Fülszöveg: Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz miatt adódó lehetőséget, és belegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba repüljön egy utazási műsor forgatására.

A véleményem: Megmondom őszintén, én nehéz szívvel kezdtem neki a Késtélnek, hiszen a Bábelben Laura már nem tudott új karaktereket hozni, így attól féltem, ez a könyv is a jól bevált sémán alapul majd. Kellemesen csalódtam, hiszen a történetben sikerült egy magabiztos és bátor lányt megalkotnia a szokásos nyomi helyett. (Azt nem tudom, hogy az Asz milyen, szóval az ottani karaktereltérésről nem tudok beszélni.) Érdekes témát dolgoz fel, az biztos, hiszen nem mindenki tinisztár.
Mivel az első könyv tetszett, a másodiknak is nekiálltam, amint megvettük. Itt már egy kicsit furcsállom azt, hogy miért csak a könyv fele után indulnak Angliába, sőt, csak akkortájt esik említés az útról, ha a fülszöveg miatt azt vártam, hogy az elején beindulnak az események. Ennek ellenére élvezhető volt a könyv, a nyelvezete élvezhető, a karakterek a szokásos Leinerlaurás poénokat sütik el minden második mondatban, és a csavarok is egész életszerűek.
Mondjuk itt magáról a könyvről kellett volna szövegelnem, de nem baj...

Borító: Egészen addig a pillanatig tetszett is egy kicsit, amíg észre nem vettem benne egy hibát. Ugyanis egy gitár testének a tetején is egy jack nyílás(fogalmam sincs, hogy hívják igazából), és az oldalán is, hiszen onnan lóg ki a kábel. Ettől a könyv ugyan nem lesz rosszabb, de talán mégis ad egy képet az odafigyelésükről, hogy mennyire alaposan jártak utána akár a borítótervezők, akár Laura annak, hogy mit is tesznek a könyvre, és az mennyire valósághűen néz ki.

Egyéb: Hibát nem nagyon találtam benne, egy helyen szegény Taylor Momsenből Taylor Momsent lett, de ezt betudom nyomdahibának.

***
Igaz, a könyv nem egy túlbonyolított történetet tartalmaz, és több odafigyelésnek köszönhetően jobbá lehetett volna tenni, én mégis ajánlanám azoknak, akik szeretnének kikapcsolódni olvasás közben. A regény könnyed, és nincs túlbonyolítva, ezért a sorozat akár első komolyabb olvasmánynak is beillik, de az igazi könyvmolyoknak is tetszeni fog, ha nem direkt úgy állnak Laurához, ahogyan egyesek. (persze mindig lesznek olyanok, akiknek nem jön be ez a stílus)

10/7

Lizzy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése